Mindennapok

Azért az gáz, ha  egy volt szerelemről ez a szám jut eszembe: nem pedig ez: Bár ez őt minősíti.... Tovább »

Az előző bejegyzés a nagy önsajnálatról szólt. Azóta változtak az érzéseim, mert ugye az idő mindig segít. Az, hogy ilyen gyorsan, számomra azt jelzi, nincs velem nagy baj úgy általánosan. Van bennem egy jó adag optimizmus. Persze  azok a félelmek a jövővel kapcsolatban megvannak, csak helyükre kerültek, bele a kis dobozba, amiről el is lehet… Tovább »

Csalódtam. Igazából nem ma,  nem tegnap, hanem sokkal régebben. Szerelmes voltam valakibe, aki nem igazán akart engem, de azért megtartott tartaléknak. Elfogadta a szeretetem, a türelmem, a segítségem. Cserében ámított és ha őszinte akarok lenni, valószínűleg hazudott. Mára lett elég, elküldtem melegebb éghajlatra. Persze nem azonnal, hiszen szerettem, nem  akartam én elveszíteni őt, úgyhogy először… Tovább »

Azt hittem, nincsenek. Legalábbis nem találtam őket. Hosszú évekig éltem bezárkózva, magányosan, mindent egyedül csinálva. Se pár, se szerető, se barát(nő). Tavaly télen eldöntöttem, nem mehet ez  így tovább, újra meg kell próbálnom felépíteni valamit. Nagy levegő, német tanfolyam, angol órák, rögtön gyorsabban teltek a napok. Aztán barátkozás a csoporttársakkal, beszélgetések vidámság. Könnyebb lett barátságosnak… Tovább »